2012 lett az éve, mikor komolyan eszméltem, hogy sok helyzetben megtörtem. Egyszerűen mentálisan nem voltam felkészülve egy raklap dologra. Gyenge, buta, kihasználható (az eszmélés után: még inkább :-( Mert a pánik.). Az utóbbiak akkori jellemzőim. Annyit azért tudtam (mivel korábban hallottam róla), teljesen új közegbe érdemes kerülni, AZONNAL. Nem majd. AZONNAL. Így egy addig ismeretlen nonkomform környezetben ütött be a belső komform. Pl. akkoriban jött, totál magától (persze az igény, elméletben, jóval korábban megérkezett), hogy egyik napról a másikra nem vettem cigarettát a kezembe, nem fogyasztottam alkoholt és nem ettem húst. Volt-Van-Lesz továbbra is különböző pólusú stressz, nyilván. Viszont úgy gondolom, másképpen közelítem meg őket, azáltal, hogy tudatosabb útra keveredtem. A jelenben levés, a fókusz megtartása kemény meló. Igazából ritkán megy, szóval mikor csak tehetem, gyakorlom. Naponta. A jóga támogatja ezt a jellegű vállalásom. "On the mat-Off the mat". Ebben a vállalásban időnként újra bármikor, kedvemre legozhatok.. néha lebonthatom a fejlődésemet nem szolgáló falaimat, s építhetek helyére másikat vagy mást. Esetleg egy szivárvány színeiben játszó, finom textúrájú sátrat vagy egy kalandos földalatti járatot vagy egy szuper high-tech járgányt. Majd talán ők is megsemmisülésre kerülnek. Minden csupán megközelítés kérdése. Szerintem végtelen véges a folyamat. Egyáltalán nem tudom, rendszerbe foglalható-e. Most úgy gondolom, ez egy áramlás. Szabadon. Erre ha lehet, érdemes ráérezni. De Ki/Mi a kreátor? Ki tudja? Nekem van ötletem!-)

Blokkmentes napot, 

fotó: xyz