A klíma változik, a klímától szorongunk, a klímáért sztrájkolunk, a klímát védjük. Alakítjuk egyéni és lokális szinteken is, ha tetszik, ha nem. A Mauna Loa obszervatórium, a világ legrégebbi mérőállomásának aktuális eredményei szerint 2018 és 2019 között 3,5 milliomod részecskével nőtt a légkör szén-dioxid koncentrációja. Egy speciális jelentés keretén belül, tavaly, az Éghajlat-változási Kormányközi Testülete is megállapította, hogy a levegő szén-dioxod tartalma rohamosan változik. 2030–2052-ben a felmelegedés elérheti az 1,5 fokot (például Magyarország átlaghőmérséklete 1,15 fokot emelkedett 1901 óta). Tényként kezelhető, hogy a nyugati ember az iparosodás, a technológia és a globalizáció térnyerésével egyre távolabb kerül a természettel való egyensúlyi lététől. Így még inkább borul a klíma. Ehhez hozzájárulnak mind belső, mind külső okok. Ilyen külső okok egyike az emberi beavatkozás. Amíg nekünk, társadalmakban élő emberek számára a gazdasági jólétet az ipari termelés jelentős támogatása, a túlfogyasztás testesíti meg, addig ez aligha változhat, pedig mindeközben hozzáférhetőségünk lett olyan módszerekhez, ami a jólétet más, alternatív utakon közelíti meg. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület szakértői szerint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása, a túlfogyasztás csökkentése jelentősen lassítaná a felgyorsult és növekvő tendenciát. Kedvező hatást ér el a légkörre a fosszilis energia megújúló energiával helyettesítése, erdők telepítése, a tömegközlekedés, a séta és a kerékpározás előnyben részesítése. A termelés csökkenthetővé válna, ha olyan drasztikus szigorítások érkeznének a politikai rendszerektől mint például az áruk forgalmának minimalizálása, a háztartásokban az energiafogyasztás visszaszorítása, közlekedésbeli korlátozások.
De mit tehetünk még egyénileg, saját, szabad és belső indíttatásunkból kifolyólag a környezetünkért?
Sok lehetőség és tudás van a birtokunkban, ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsünk, hogy visszaállítsuk azt. Az egyik alternatíva a jóga. A jógát többen javasolják az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módjaként, mert általa harmonikusabb működés alakítható ki önmagunkkal, környezetünkkel és a természettel.
Narendra Modi, India miniszterelnökének javaslatára 2014-ben az ENSZ június 21-ét a jóga világnapjává jelölte ki. Azon ország miniszterelnökének javaslatára, ahol napjainkban kiemelkedő a légszennyezési ráta. India miniszterelnöke is tudja, hogy a jóga rendszeres gyakorlása letisztultsággal, minimalista és természetközpontú életszemlélettel ajándékozhatja meg gyakorlóját. A jóga és a meditáció képes megteremteni a tudat, a test és a szellem egységét; a gondolkodás és a cselekvés közti párhuzamot. Az új tapasztalások által globalizáció kritikusabbá válhatunk, ami könnyen megnyilvánulhat abban, hogy mellőzzük a túlfogyasztást. És a megváltozott értékszemlélet párhuzamosan történhet az életmód megváltozásával. Ezek a változások etikus cseledetekben is kiteljesedhetnek. Ennek alapjai a károk okozásától mentesség, a szelídség, a szeretet, az együttérzés és az egyszerűség iránti elkötelezettség. További fenntarthatóbb körforgást segítő lépések lehetnek a részünkről a kevesebb húsfogyasztás, a mérsékelt autó és repülőgép használat, az erdők megóvása, a fatelepítések, használati tárgyak megbecsülése, a helyi kistermelők, valamint a helyi piacok előnyben részesítése. Fontos látnunk, ha változtatni szeretnénk, ahhoz a tudatunk állapota kulcskérdés, ahogy prof. László Ervin tudományfilozófus A tudat forradalma című könyvében fogalmaz. A változtatáshoz pedig vitathatatlanul jó eszköz a jóga, mint életviteli módszer.
A fotó a Jóga a hídon//Yoga on the Bridge ii programon készült a Flow to the People szervezésében, 2016. augusztus 9-én, a Szabadság hídon, Budapesten. A fotót készítette: Mónus Márton
_dzy
ॐ
