Az évek során több ízben tapasztaltam, hogy spirituálisnak minősítetett, változásokat ígérő utakat belső munka nélkül, idealizáltan, játszi könnyedségként, külsőségekre (a pötty a homlok közepén, a ruha, a csingilingi, a lamenták, meg a mantrák, a láb a fej mögött, miközben száj rúzsozása stb.)…